Következő munkánkat úgy mutatnám be, hogy nem mi kovácsoltuk. Leszereltük, A lehető legalaposabban letakarítottuk, a sérült, kopott, vagy teljesen hiányzó részeket legyártottuk. Darabjaiban minden ponton lefestettük, összeszereltük, visszahoztuk és felraktuk a helyére. Nagyon sok munka van benne, de ez így további száz évet élhet majd. Nézzétek:
Felújítás előtti állapot. Látszik a teljesen nem odaillő zászlótartó, és a láb részen a lemezelt rész, illetve közelebbről már a sok gond.
Legégetés során látszott leginkább hogy a korláttető, és az oszlop kapcsolata nem az eredeti szaktudást tükrözi. Valószínű már pótolták egyszer az eredetit.
A központi „madár-rész” teljes bontásra került, mert több helyen lyukasra korrodálódott.
Műhelyünkben szemcseszórással azért mindent teljesen fémtisztára takarítottunk.
A hiányzó részekről először kézi rajz készült, amit átvittünk a modern világra, mert a leveleket kivágni lézerrel vágattuk.
Itt látszik az eredeti-általunk készített-nyers lézervágott lemez.
A pótlási munkákat követően az első összeállított fotó. Itt már látszik, hogy több helyen fekete festést is megkapta a korlát. Ezért arra van szükség mert a lemez részeket szegecselés előtt ahová soha többé nem érne egy ecset, ott lefessük végleges színre, és úgy szegecseljük vissza az eredeti helyére.
Feketése festés előtt. Rajta az új zászlótartó is, és az új tulajdonos családi címere.
A végeredmény. Szeretném ha minden régi kovácsmunka valódi felújításon esne át én nem csak egy újabb mázolást kapna. Köszönöm, hogy elolvastad, és hogy lájkoltad! 
